Sziasztok! Meghoztam a 3. részt, igaz csúszással és ezért bocsánatot kérek! :c Van rá indokom! (: Mégpedig az, hogy tegnap fájt a fejem és aludtam, meg megrándult a csuklóm és nagyon fájt! ): Na mindegy! Itt a következő, olvassátok és komizzatok sokan! (:
Mia-val délután 3-ig hülyültünk, aztán elindultam haza.
Anyu már elment dolgozni, így az a látvány fogadott, ahogy apa a kanapén ül és a focimeccset nézi.
-Szia apu!-köszöntem, de kit is akartam becsapni.-Szia!-ismételtem, miközben a TV elé álltam.
-Szia kicsim! Mondd csak, nem állnál kicsit arrébb? Pont megy a meccs!-szólt rám.
Sóhajtva felmentem a szobámba és kipakoltam a ruháimat. Beledobáltam őket a szennyesek közé és bekapcsoltam a gépemet. Mia már várt, szóval, ahogy bekapcsoltam a Skype-ot már hívott is.
Hulla fáradt voltam és már majd' leragadt a szemem.
-Figyelj! Én lassan megyek, mert mindjárt elalszom!-mondtam, miközben az órára pillantottam.
-Nem csodálom, hogy fáradt vagy fél 12-kor!-nevetett erőtlenül.
-Jó éjt!-mosolyogtam.
-Neked is!
Letettem, gyorsan megnéztem még az e-mail-jeimet és a Twitter-emet, aztán kikapcsoltam a laptop-om és mentem fürdeni.
Fürdés után gyorsan átvettem a pizsamámat és már dőltem is az ágyba.
***
Reggel teljesen kipihenten keltem fel, fél 10-kor.
-Úristen! Elkések!-kerekedtek el a szemeim, ugyanis Waliyha-val 10-kor találkozunk.
Sietősen felöltöztem és lerohantam a nappaliba. Mivel anya hajnalban jött haza, ezért csak egy cetlit írtam, hogy elmentem és nem tudom mikor jövök.
Szinte már szaladtam, mivel 5 perc múlva 10 óra. Életemben nem "sétáltam" még ilyen gyorsan. Végül rekordidő alatt odaértem a Malik család házához, ahol Zayn nyitott ajtót.
-Szia!-köszönt mosolyogva.
-Szia!-lehajtottam a fejem, mert zavarba jöttem.
-Gyere be!-nyitotta ki jobban az ajtót.
-Köszi! Waliyha?
-A szobájában készülődik.
-Jövök már!-hallottam Waliyha hangját fentről.
-Apropó! Amíg nem hallja a legújabb barátnőd, megkérdezem, hogy nincs-e kedved eljönni velem este valahova?
-De, persze!-mosolyodtam el.
-Rendben, akkor amire hazajöttök, kész leszek!
Bólintottam és láttam, hogy jön már Waliyha. Miután köszöntünk és megöleltük egymást, elbúcsúztunk Zayn-től és a többiektől, majd elindultunk.
-Hova menjünk?-kérdeztem.
-Van a közelben pláza?
-Persze, hogy van.
-Akkor oda!-nevetett.
Elmentünk a plázába és kb. az összes üzletbe bementünk, felpróbáltunk egy-két ruhát, vettünk is párat, majd a plázázás végén beültünk a fagyizóba.
-Ééééés...akkor te és Zayn most jártok?-kérdezte elvékonyodott hangon.
Amikor felfogtam, hogy mit mondott, elkerekedett a szemem.
-Micsoda?!-nyeltem félre.-Neeeeem, nem, nem, nem, nem, neeem! Mi...NEM...járunk!-hangsúlyoztam ki a 'nem' szócskát.
-Akkor miért szoktatok olyan sok időt kettesben tölteni? Tuti van köztetek valami!-nevetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése